A WMV főszerkesztő helyettesével, Kurucz Adrienn-nel beszélgettünk egy elképesztően jót Étienne-ről, krízisekről, meg sok egyéb másról is.
K. A./WMN: Mi volt a célod ezzel a disztópiával?
M. L. M: Amikor megjelentek az első kék táblák még 2015-ben, akkor bocsánat, de én beszartam. Hogy kiengedtük a szellemet a palackból, és nem fogjuk tudni visszatuszkolni: a gyűlölet tarolni fog.
Először inkább szociológusként kezdtem kutatni a témát, aztán az írói énem is beleszólt, vizsgálta, mi történik egy olyan társadalomban, amelyik elzárja magát minden külső hatástól több száz éven keresztül. Milyen személyiségű emberek nőnek fel egy ilyen társadalomban? Aki mégis kívülről érkezik, hol talál helyet, milyen nehézségek vagy megpróbáltatások várnak rá?