Gyerekíró

Cília világai – avagy a digitális nemzedék megszólítója – beszélgetés Miklya Luzsányi Mónikával

Minden könyvnek van egy referenciális olvasata, minden írásom saját élményekből táplálkozik. De az írói fantázia úgy működik, hogy ezeket az apró élménytöredékeket átgyúrja, és megalkot egy másik valóságot. Ebben a kötetben is megjelennek a mai társadalmi problémák, azok a viszonyok, amelyek között a gyerekeink élnek. Nagyon örültem, amikor a szerkesztő, Dóka Péter felvetette, hogy legyen „Pöttyös”, mert gyerekként faltam a sorozat könyveit. Péter egyszer azt mondta: Cília pont olyan, amilyen te lehettél kiskamaszként. És ez igaz, pont ilyen kicsit „elszállt” gyerek voltam. Számomra a párhuzamos világok létezése, hogy egyszerre látom a múltat és a jelent, hogy megelevenednek a régen élt karakterek, teljesen normális volt, mint Cíliának.

Interjú a Győri Könyvszalon megnyitóján

A fiatalok látják, hogy a világ nem úgy működik, ahogyan jó lenne

Interjú a Parókia oldalán

„Másként olvasnak és másként is gondolkodnak azok a gyerekek és kamaszok, akik számára a legújabb technikai eszközök, valamint az internet használata már természetes. Az első magyar fejlesztésű, interaktív gyermekbiblia már az ő igényeiket figyelembe véve jelent meg.

… Gyermek-istentiszteleten, hittanórán és családi körben is hasznos lehet az új gyermekbiblia, amelynek célja, hogy ne csak egy-egy élethelyzettel, hanem a szülővel, a pedagógussal, saját belső világukkal és végső soron Istennel is párbeszédre hívja a gyerekeket. A szerzők óvodás kortól 12 éves korig ajánlják a kötetet, amely etikai kérdéseket is felvet, így akár felső tagozatosok számára is érdekes lehet. Az alsósok könnyebben értelmezik a vizuális információt, mint az absztrakciót igénylő szöveget, Kőszeghy Csilla illusztrációi ezért szerves részei a Beszélgető Bibliának. A vizuális igényesség egyébként is nélkülözhetetlen a digitális kor szülötteinek megszólításához, akárcsak a könnyen érthető nyelvezet.”

Falusi Dóra interjúja Miklya Luzsányi Mónikával

Nem kevés szülő dilemmája, hogy mikor kezdje el az illemszabályokat megismertetni rakoncátlankodó gyermekével. A Rozmaring és Tarack viselkedni tanul című könyvben egy ikerpár kismalac történetén keresztül nyújtott hathatós segítséget ebben Miklya Luzsányi Mónika (a könyvről itt olvashat bővebben). Az íróval és pedagógussal az intézmények és a szülők felelősségéről, a társadalmi viselkedéskultúra jelentőségének csökkenéséről beszélgettünk.

Ayhan Gökhan kérdez – Miklya Luzsányi Mónika válaszol

Édesanyám rengeteget mesélt nekem, de ritkán olvasott fel könyvből, inkább fejből mondta el – így, visszatekintve azt mondom, hogy rettentő részletesen és jó stílusérzékkel –, mondhatni, újraalkotta a szövegeket. Nem foglalkozott a korosztályi besorolásokkal, úgyhogy én már ovis koromban ismertem anyám előadásában a Rómeó és Júliát, az Odüsszeiát és persze az Egri csillagokat is. A mindenéves egri látogatások miatt talán ezt a legtöbbször, így tényleg nem lehetett más az első nagy olvasmányélményem, mint Gárdonyi regénye.

Ayhan Gökhan interjúja az IGYIC oldalán

Arra emlékszem, hogy a tanítóképzőn volt gyermekirodalom-óránk, és annyira semmitmondó volt az a szeminárium, hogy nem jártunk be Zsolttal. Ki is rúgtak minket, évet kellett miatta ismételnünk, úgyhogy az indexünkben ma is ott virít, hogy mi megbuktunk gyermekirodalomból…